SOPRONHORPÁCSI RÉPA KUTATÓ INTÉZET ALAPÍTÁSA ÉS TÖRTÉNETE

Dr. Sedlmayr Kurt 1930-ban kezdte meg a cukorrépa nemesítését Sopronhorpácson. A csornai Premontrei Rend Lédecben (ma Sopronhorpácson) lévő birtokát vette bérbe szerény körülmények között végzett munkájához. A hazai szakmai közvélemény nem bízott a cukorrépa nemesítés sikerében. Véleményük szerint lemaradtunk arról, hogy felvegyük a versenyt a világhírű. nagy cukorrépa nemesítő üzemekkel. Rövid idő alatt elért sikerei (1936-ban már két cukorrépa fajtája kapott állami elismerést) bizonyították a hazai nemesítés szükségességét. Sedlmayr Kurt elévülhetetlen érdemei közé tartozik a magyar cukorrépa nemesítés felvirágoztatása. Kiváló tudásával megalapozta és nemzetközileg is elismerté tette azt.

Nemesítő üzemét 1950-ben államosították. de továbbra is Ö maradt a vezetője. Az intézet fajtáinak elszaporítását országos méretekben megszervezte. A gyakorlati. fejlesztési kutatások mellett elméleti és módszertani kutatásokat hozott létre. A nemesítő üzemet jelentős állami beruházásokkal Kutató Intézetté fejlesztette. A cukorrépa mellett más növényfajok nemesítése is elkezdődött. ill. folytatódott: takarmányrépa. őszi árpa, rost és olajlen, őszi bükköny, tavaszi bükköny, cikória, tarlórépa és rozs. A kutatások kiterjedtek a vetőmagtermesztésre és feldolgozásra, a növényvédelem re, a termesztés technológia minden lényeges tényezőjére. Az államilag elismert cukorrépa fajták száma 24 volt a nemesítés megszűntéig. Egyéb növényekből
21 fajtát ismertek el.

A cukorrépa nemesítés virágkorszakában 1961-ben a következő alap- és fejlesztési kutatásokat végző laboratóriumok működtek: Genetika, citológia, csírázásbiológia, szövet- és sejttenyésztés, herboló­gia. Növénykórtan, virológia, répa minőségvizsgáló laboratórium. Ebben az időszakban tudományos kutatói munkakörben 20 fő. laboratóriumi és szakmunkási munkakörben 53 fő dolgozott. A cukorrépa nemesítés anyagi és személyi ellátottsága fokozatosan csökkent. I 976-ban megvontak minden költségvetési ellátást, a kutatások költségeit - amit a cukorgyárak és termelési rendszerek közösen viseltek - a Cukoripari Tröszt műszaki, fejlesztési alapjából kaptuk. A Kutató Intézet központjává Szolnokot tették meg. I 990-ben a Répatermesztési Kutatóintézet újra visszanyerte önállóságát, azonban mivel a cukorgyárak privatizációjuk során kivétel nélkül külföldi tulajdonba kerültek, megrendültek a hazai cukorrépa nemesítés alapjai és a kutatások hangsúlya az agrotechnikai fejlesztések irányába tolódott el.

1992-ben a Kutató Intézet privatizációja során 3 korlátolt felelősségű társaság alakult: a SES-BET A Kft. az Intézet cukorrépa nemesítő részlegéből elsősorban vetőmag kereskedelmi céllal, a BETA KUTATÓ Kft. az agrotechnikai kutatásokra koncentrálva és a BETA-Agro Kft. - amelyhez a földterület és a gépek kerültek - mezőgazdasági termelő és szolgáltató üzemként. A cukorrépa kutatások a BETA Kutató Kft.-ben, illetve 2005-től jogutódjában, a non-profit BETA KUTATÓ INTÉZET Kht.-ben folytatódnak tovább. Ezidáig alapvetően a cukorgyárak finanszírozták a kutatási költségeket. Napjainkban a Cukor Terméktanács keretében a termelők és a cukorgyárak által befizetett közös alapból pályázatok útján, ill. állami pályázatokból valósítható meg a finanszírozás. A kutatási témák az éppen időszerű cukorgyári és termelői igények alapján felölelik a répatermesztés teljes vertikumát, a talaj-előkészítéstől a betakarításig, sőt ezen túl a melléktermékek környezetkímélő elhelyezéséig. Ezt szolgálják a szántóföldi, növényházi és laboratóriumi kísérletek, a jelenleg működőtalaj-, és növénytápanyag vizsgáló, növényvirológiai és biotechnológiai, továbbá növénykórtani laboratóriumokban. A munkákat korszerű műszerek (GPS. ELISA. PCR. EUF stb.) segítik. Elsődleges célunk továbbra is a hazai cukorrépa termesztés színvonalának emelése. hogy magas hozamokkal. jó minőségű répával biztosítsuk Magyarország versenyképességét az Európai Unióban.